2016. november 24., csütörtök

121.- Melegen ajánlom

A szeretet minden formája fontos
Pont ma olvastam egy igen érdekes bejegyzést, amelyben Alföldi Róbert vallott a homoszexualitásáról. [link: http://bouvet.cafeblog.hu/2016/11/23/alfoldi-robert-nem-vagyok-buszke-ra-hogy-meleg-vagyok/] (A monitor túlfelén ajánlom minden begyöpösödött bármifóbnak, hogy a későbbi hiszti elkerülése érdekében inkább x-elje ki a bejegyzést. Kivétel, ha nyitott egy minimálisan is arra, hogy másnak eltérő véleménye lehet.)
Sok-sok éve még pici lánykaként megkérdeztem édesanyámat a témáról, miszerint léteznek-e olyan emberek akik a saját nemüket szeretik. Ő elmondta a tényeket nekem mindenféle ítélkezés nélkül, így belém is azt a fajta toleranciát plántálva, amellyel ő is fordul mások felé. Ez a fajta hozzáállásom a mai napig tartja magát és ugyanúgy tudok örülni bármikor és bárkik közt, de őszinte szeretetet látok a világban. Nem vagyok hajlandó ilyen dolgok miatt megvetni bárkit, akár ismeretlenül.
Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nincsenek dolgok, amik nálam is képesek kicsapni a biztosítékot, de azok alapvetően olyanok, amelyek a normális viselkedésen jócskán túl vannak. (Szubjektív megítélésem szerint)
Sokszínű szerelem
Példának okáért ott a Pride. A színtiszta provokáció. Amennyiben ezt lehetne kulturált keretek közt lerendezni, mindenféle magamutogatás, feltűnési viszketegség, gyűlölködés, valamint közszeméremsértés nélkül, akkor felőlem az vonulna fel, aki csak akar. Ilyenkor a két ellentábor egymásnak feszül, miszerint "Egy magát kiművelt emberfőnek tartó ember nem vonulna fel bőrtangában egy pávatollal a hátsójában az Andrássy-n." valamint "A radikálisok minősíthetetlenül viselkedve bírálnak embereket azért, amilyennek születtek." Mindkettőben van valami.. Elvégre az éremnek mindig 2 oldala van.
A melegházasságról..
Egyedülálló szülő-gyermekeivel
Ebben a helyzetben is két hang hallatja magát leginkább. Az egyik oldalról azok, akik a házasság intézményének megszentségtelenítésének tartják, ha 2 azonos nemű kötné össze ilyenformán az életét, a másik részről pedig, hogy ugyanolyan joguk volna törvényesíteni a szerelmüket, mint bárki másnak. Őszintén én az utóbbi táborral értek egyet. A későbbi gyermekvállalás tekintetében pedig közel sem az a "legrosszabb" alternatíva, ha egy gyermek mondjuk azonos nemű szülőkkel nő fel. Mert aki szerint például egy agresszív-alkoholista szülő sokkal inkább formálja pozitív irányba egy kiskölyök jellemfejlődését, annak csak gratulálni tudok és javasolni neki, hogy kezeltesse magát. A homoszexualitás nem felvett szokás a magatartászavarokkal ellentétben. (Amelybe a fentebb említett problémát is beleszámítom.)

Miért nem tudunk egyszer ítélkezés nélkül tekinteni a másságra? Magunkkal kellene foglalkozzunk és a saját portánkon sepregetni, ahelyett, hogy ujjal mutogatunk..
Gondoljunk inkább bele a másik helyzetébe. S, ha nem is értünk feltétlenül egyet, legalább számoljunk el háromig.. Vagy harmincig.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése