2014. február 26., szerda

41.- Képriport az elmúlt hónapról

Fogalma sincs róla hol áll a feje, amikor a kezdésen gondolkodik. Hetek óta rágja magát azon, hogy újra le kellene írja az érzéseit, de... hát, mostanában valahogy kimaradt és nagyon hiányolta. Így most in medias res próbálja pótolni az elmúlt egy hónap eseményeinek leírását.

Ez az időszak a búcsúzásé. Szokták mondani, hogy minden vég valami újnak a kezdete, de a jövő előtte még ködös. Fél. Végzős évének mérföldkövei zajlanak, két hónap múlva érettségi, majd szakma, egyetem, munka, család, gyerek, nagyszülőlét, s lepereg az élet. Bocsánat, kissé előreszaladtam...
Bár ezek után valószínűleg érthetővé vált, hogy min pánikolt be. Vagy még így sem? Nem látom reálisan...

Így egy hónappal a szalagavató után sem képes elhinni, hogy már ezen is túl van. Kislány kora óta várta és igen, olyan tökéletes volt, ahogy elképzelte.
A szőke herceggel táncolhatott a bálon, a barátai és a szerettei vették körbe és igazán boldog volt. Most is az, ha eszébe jut, vagy mikor Davidhez bújhat. Nem is vágyik többre. Ahogy kinn állt a színpadon, a reflektor majd' kisütötte a szemét és egy mikrofonba hangosan az ő nevét mondva büszkén előrelépett... Majd mikor az osztálytánc közben végig szerelmével kommunikált, aki nyugtatgatta a színpad mellől, hogy: "Nyugi kicsim. Megcsinálod!"
Pusztító Peti, Kávéházi Konrád és a család pedig odalentről figyelte Bonniet büszkén. Az este tökéletes lett volna, ha a szőke herceg sem betegen éli át ezt a mérföldkövet és nem kellett volna már éjfél körül hazamenniük. Bár akkor az sem érdekelt főhősnőnket, hisz a vállán aludhatott el, és számára ez mindennél többet ért. :)

Majd Valentin nap közeledtével egyre inkább lázba jöttek ők is, akik pedig február 14-et leginkább Bálintka névnapjának és a virágárusok ünnepének tartják. A suliban nekiálltak keresni a "legcukibb párt" és mikor a lány meglátta a plakátot, csak ennyit tudott reagálni: Úristen! Ez nekem túl rózsaszín... S onnantól kezdve rendszeresen kapták a noszogatásokat, hogy nevezzenek be, mert esélyesek lennének. Nem próbálták meg, de annyit gondolkodtak rajta, hogy végül ők is romantikus hangulatba jöttek. Náluk mindennap ünnep. A végére pedig Bonnie szavait szúrnám, ami többet elmond, mintha én órákon át próbálnám őket vesézni.

" Tudod, mikor ránézek hevesebben dobog a szívem, s, ha mosolyog is mellé, egyszerűen nem tudok mást érezni, csak szerelmet. Ha vele vagyok nincs senki más, csak ő és én. Nincs idő, nincs tér és nincs az a hatalom, aki el tudná rontani a boldogságunkat."